Buszos kirándulás Bosznia-Hercegovinába, a káprázatosan szép _Jajce vízeséshez május 14-én, 10.990 Ft / fő áron. Invitáld meg a családot / barátokat és vásárolj annyi kupont, ahányan részt kívántok venni a non-stop utazáson! Az ár tartalmazza:
- buszos utazás oda-vissza
- utaskísérő az autóbuszon
RÉSZLETES PROGRAM:
Indulás május 13-án 23:30-kor, Budapest, 14. kerület, Ötvenhatosok tere, Műcsarnok melletti buszparkoló homokórától (péntekről-szombatra virradó éjjel). Folyamatos utazás, rövid pihenőkkel. Érkezés Jajce városába a délelőtti órákban.
A város központjában Jajce vára áll. Az erődként emelt vár a XV. Században épült. A város további magyar vonatkozása, hogy a bejáratnál tábla hirdeti, hogy a várat Mátyás király visszafoglalta a töröktől és megalapította a jajcei bánságot. Megtekintitek az osztrák-magyar épületkomplexumot is. A “Sarac ház” volt az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyi központja, később Jugoszlávia életében is.
A városi sétát a katakombák felfedezésével folytatjátok. A tömör sziklába vájt föld alatti templomot és kriptát a XV. században boszniai herceg Hrvoje Vukcic – Hrvatinić építette. A ma már műemléknek számító katakomba volt a hercegi család utolsó lakhelye. Innen átsétáltok a jajcei templomba, amely a török időkben mecsetté alakult. Szent Lukács tornya az egyetlen középkorból fennmaradt torony a Balkán félsziget kontinentális területén.
Délután egyórás hajóút a Pliva-tavon, majd egyéni séta a vízesés felfedezésére. Megtekinthetők a Pliva folyó partjára telepített vízimalmok is. Számos étteremben, igen kedvező áron kínálnak bosnyák ételeket.
Kora este, 19 órakor indultok haza. A hazaúton nem lesznek hosszabb szünetek, így javasoljuk, hogy mindenki gondoskodjon az útra szendvicsről vacsorára, mert a rövid pihenőkön nem biztos, hogy lesz lehetőség beszerezni. A kora hajnali órákban érkeztek vissza Budapestre, így a tömegközlekedés első járatait már igénybe lehet venni.
JAJCE
A város történelme – mint cseppben a tenger – kicsiben magába foglalja az egész országét. Itt koronázták uralkodóvá a legutolsó bosnyák királyt, Stevan Stomasevicet, majd nem sokkal később, 1463-ban II. Mohamed ugyanitt fejeztette le a vár alatti táborában. Erre a várvédők is letették a fegyvert. De még ugyanebben az évben Mátyás király csapatai felszabadítottá az erődítményt, és létrehozták a Jajcei bánságot. (Egy helyi kiadványban találtam a “felszabadították” kifejezést – milyen kellemes olvasni.) Ugyancsak ekkor készült a vízierőmű és az akkori viszonyok között Európában legnagyobb ferroszilícium gyár.
A fontos történelmi események közé tartozik, hogy 1943. augusztuságtól 1944. elejéig itt alakult, itt működött az új Jugoszlávia központja illetve a Jugoszláv Felszabadítási Mozgalom. Az 1992-es háború idején sokan elmenekültek a városból. Ezerötszáz diák például Svédországban telepedett le. 1995. után többen külföldről is visszatértek, de inkább csak az idősebb generációkból.A Banja Luka vagy Szarajevó felől érkező vendég a Vrbas folyó hídján áthaladva jut a városba. Amilyen kopottan néz ki a híd, s amennyire rémisztő baloldalon látható füstölgő vasgyár, annyira gyönyörű a jobb kéz felől (egy és kettő óra között) látható vízesés.
A hídra visszasétálva közeli ismerősként üdvözölhetjük a Csontváry Kosztka Tivadar által 103 éve festett képnek köszönhetően a Vrbas- és a Pliva-folyó találkozási pontját, ahol a Pliva hatalmas víztömege 20 méter magasból zuhog alá. A látványt még romantikusabbá teszi a fölötte magasodó várhegy.A részleteiben ma is álló várat a 14. század utolsó éveiben építette Hrvoje Vukcic. A fél tojást formázó szikla alapról a város állítólag ekkor kapta a Jajce – tojás – nevet. A vár romjai közül kiemelkedik a muzulmánok lakta településekre jellemző óratorony. Egy másik legenda szerint Tojással erősítették meg a vár falait – ebből kapta a város a nevet.A gyönyörködés után akár gyalog is folytathatjuk utunkat. A híd után forduljunk jobbra – a Vrbas, majd a Pliva partját követve -, s sétáljunk el a két folyó találkozása felett, egy benzinkút szomszédságában kialakított kilátó teraszhoz.Innen sokkal közelebbről, kicsit más szögből csodálhatjuk meg a lezúduló vizet. (a legszebb látvány valószínűleg a Vrbas túlsó partjáról nyílhat, ahonnan talán Csontváry is festette. Sajnos nekünk nem volt időnk arra, hogy ezt felfedezzük.) Mielőtt a Pliva hídján átkelnénk közvetlenül a várhegy oldalához, betérhetünk a második világháború alatti antifasiszta ellenállás emlékeit bemutató múzeumba. A várhegyet körülfogó óvárosban, és a várban – ha közben előkerült a kulcs – további érdekes látnivalókat találunk. Köztük a Travnik-kapunál álló “Omár bég-házat” – falánál egy a török időkből származó kúttal.
Megnézhetjük a vár nyugati sarkánál – a Medve-torony közelében – lévő 15. századi katakombákat, a Vukcic család földalatti temetkezőhelyét, s a vártól kicsit észak-nyugatra a 4. századi Mitrász-szentélyt.
A várostól nyugati irányba indul egy kb. öt kilométeres hosszú tórendszer, a Nagy és a Kis Pliva-tó. Nagy kajakversenyeket szoktak rendezni, de állítólag a pecázáshoz is kiváló hely. Mindkettő nagyon szép, akárcsak a közben látható apró öreg vízimalmok. A parton szállodák, nyaralók, vendéglők sorakoznak és van egy hosszú strand is.A Vrbas mentén északi irányba haladva mintegy öt kilométerre található Podmilacje 14. századi templománál, a védőszent, Szent Iván napján – június 24 – 50 ezer zarándok gyűlik össze.
Az ár nem tartalmazza:
- 10 euro/fő belépőjegyek a múzeumokba + délutáni egy órás hajóút a Pliva-tavon
- 1.000.Ft/fő regisztrációs díj, melyet a helyszínen kell fizetni
Utazz velem!